Szia! Kamilla vagyok,
állatfotós. A végletekig kutyás, lovas, nyuszis, cicás, sünis és még sorolhatnám napestig... Épp ahogyan Te is! 😊
Biztosan örülnél, ha egy picit jobban megismerhetnél, így pár bekezdésben mesélek röviden magamról.
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen olyan családban nőhettem fel, ahol mindig voltak körülöttem állatok. Leginkább kutyáink voltak, de a rokonságban is akadtak más háziállatok. Így számomra természetes az ő jelenlétük.
Egy szép napon aztán meghallottam általánosban, hogy az osztálytársamnak nyuszijai vannak. Áhá, innen jött az ötlet: én is nyúltartó szeretnék lenni. Lett is két holland törpe nyuszim, akik hála égnek igen szép kort éltek meg mellettünk, így sokáig a mindennapok része volt a nyuszizás is.
Tinédzser korom elején kezdett egyre inkább kibontakozni nálam ez a "mánia", ahogy Édesanyám szokta mondani, és elkezdtem apróbb rágcsálók tartásával is foglalkozni hobbi szinten, a nyuszik után. Volt hörcsögöm, japán táncoló egerem, tengerimalacom, természetesen a kutyáink mellett.
De van nekem egy nagy szerelmem..
A lovak.
2010 nyarán kaptam meg szüleim jóvoltából életem első lovát, Fruttit. Ő volt az, aki ténylegesen bevezetett engem a fotózás világába. Emlékszem mennyit könyörögtem ismerősöknek, családtagoknak, hogy készítsenek rólunk pár képet, hiszen szerettem volna közös emlékeket vele, minél többet. Hogy is mondjam, itt több-kevesebb sikerrel általában..☺️
Rengeteg jártam lovas versenyekre, bőszen készítettem a fotókat mindenkiről, aki csak pályára lépett. Rengeteget gyakoroltam, tanultam, igyekeztem fejlődni. Ebből adódóan a későbbiekben volt lehetőségem több szakmabelivel együtt is dolgozni. Remek lehetőség volt tapasztalatszerzés szempontjából.
Hagyok itt pár képet Neked Fruttiról. Régi, de annál szebb emlékek számomra. ❤️
Aztán lótulajdonosból szép lassan kutya gazdi lettem
Az élet haladt tovább, változtak a körülmények, nekem is át kellett nyergelnem sajnos más irányba. 2019-ben csöppent az életembe egy apró, de annál komiszabb kis border collie, Zenko. Kislánykori álmomat váltottam vele valóra.
Hihetetlenül hálás vagyok érte, minden szempontból tökéletesen olyan, mint amiről álmodtam, mikor gyermek fejjel a filmekben néztem szájtátva a fajtát. Hányszor, de hányszor mondtam, hogy nekem ilyen kutyám lesz, nézzétek! És tessék, azóta megállíthatatlanul szerethetem Zenkot nap mint nap.❤️
Kutyázásból hivatás
Hála Zenkonak, ezért is, végre a hobbimat mondhatom a munkámnak. Miatta merültem el egyre inkább a fényformálás világában és kezdtem egyre többet és többet akarni, tanulni, csinálni. Mára már minden körülmény adott, hogy ez a kreatív szakma lehessen a munkám. Talán már nem is jó kifejezés ide a munka, hiszen lényegében abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az egyik legkedvesebb szabadidős tevékenységemmel mások számára is értéket teremthetek.
Itt vagyok most
És most ennek a sok-sok dolognak köszönhetően itt vagyok, azért, hogy számotokra; gazdiknak, a legfontosabbakról emlékeket készítsek.
Tartsatok velem egy sétára, és jó hangulatú beszélgetés közben elkészítjük képeiteket a saját elképzelésetek alapján, de akár rám is bízhatjátok magatokat, ha épp úgy érzitek.
Ha nincs még háziállatod, akkor remélem a képeimmel meghozom majd a kedvedet hozzá! Higgyétek el, az egyik (ha nem a) legszuperebb dolog gazdinak lenni! Annyit adnak nekünk minden egyes nap, csupán azzal, hogy léteznek és mellettünk vannak minden körülmények között.
Mivel népes kis állat családunk van itthon, így fontosnak tartom, hogy ne korlátozzam le a lehetőségeteket olyan téren, hogy megszabom, hogy milyen négylábúakat fotózom. Nekem nem számít, hogy milyen korú, fajtájú, vagy fajú kedvenced van, örömmel állok szolgálatotokra! Igyekszem megteremteni mindenki számára a legmegfelelőbb környezetet, így bátran keressetek akkor is, ha igazán pici vagy termetesebb háziállatotok, barátotok van. Biztonságos körülményeket tudok nekik is teremteni.
Pár kép a mi kis családunkról
